Elveszett szobrok nyomában- avagy a januári Ranger Relax
Január 29. szombat reggel fél 10, Moszkva tér. 5 fő 20 év feletti cserkészlány várja, hogyan relaxál majd ezen a verőfényes napon. Hamarosan ki is derül a programszervezőtől kapott borítékból.
Az első borítékot még 10 követi és délután fél kettőre felfedeznek 10 szuper szobrot Budapest első kerületében. Közben sokat nevetnek, rejtvényt fejtenek, megcsodálják a budapesti panorámát, beszélgetnek. Igazi kikapcsolódásban van részük.
Nekem is abban volt, régen éreztem magam ennyire elengedve, és ez nagyon jó volt. Szeptember vége óta vártam ezt a napot, hogy a barátaimmal legyek. Bár a tervezetthez képest máshogy alakult, nagyon örülök neki, hogy elmentem, és nagyon köszönöm Szözinek, hogy megszervezte, és az utolsó utáni pillanatban, egyedül is olyan programot állított össze a kis létszámú csapatunknak, amit biztosan sokáig fogunk emlegetni.
Miután a kalandos keresés után megtaláltuk az ismert (Erzsébet királyné szobor, Nulla kilométer kő) és kevésbé ismert (Mackó úrfi, Anya gyermekével, Török kopjafák) első kerületi szobrokat, utunk a pesti részre vitt, ahol immár egy kedves otthon melegében láttunk hozzá a farsangi fánk készítéséhez. Remélem, hogy Móni megtanulta, hogyan kell, mert nagyon lelkesen tettek-vettek Szözivel a konyhában. Mi többiek beszélgettünk, játszottunk a házinyuszival, kérdezgettük egymást erről-arról. Biztos, hogy sikerült egymást jobban megismerni, és ez jó, hiszen ennek a programnak ez az egyik célja is.
A farsangi fánk nagyon finom lett, és járt hozzá házi forralt bor is, ami szintén nagyon jól sikerült, és jó hangulatot (meg illatot) teremtett a kis zugban. Este még megnéztünk egy filmet, amin többen már mélyebben relaxáltunk (azaz aludtunk), de tényleg nem hagytuk abba este 10 előtt.
Két nagyon fontos dologra ébresztett rá ez a program. Az egyik az, amit Nóra jelenléte igazol, hogy ha egyszer cserkészlány vagy, mindig cserkészlány vagy. Én 10 éve találkoztam először Nórával, de nem sokkal ezután őt Hollandiába vetette a sors, és megszakadt a rendszeres kapcsolata a cserkészlányokkal. A napokban újra itt járt, és eljött velünk erre a programra. Nagyon örültem neki, és szerintem ő is nagyon jól érezte magát.
A másik pedig az, hogy a programszervezés nagyon áldozatos és alázatos feladat. Az, hogy mi 4-en pihentünk, nagy részben annak köszönhető, hogy Szözi meg sem állt egy pillanatra sem egész nap. Köszi Szözi. Biztos, hogy így kevesebbet tudtunk vele beszélgetni, meg nevetni, de az is biztos, hogy ha ő nem mozgatja a szombati eseményeket, az egész egy punnyadás lett volna, és nem aktív relaxálás. Emellett, mivel magam is szerveztem már programot, azt gondolom, hálás feladat is ez, de tudnunk kell, hogy nem rólunk szól, hanem a résztvevőkről. Mert ez a mi napunk volt, résztvevőké, akik sokszor azonban a másik oldalon állunk. Gyertek máskor többen, írjátok be jó előre a naptárba, és higgyétek el, megéri, mert ez a nap tényleg rólunk szól.
Nagyon köszönöm mindenkinek, aki ott volt, és lehetővé tette, hogy ez a program megvalósuljon. Remélem, hogy mindenki (Ági, Móni, Nóra, Szözi) jól érezte magát. Kicsit sajnálom, hogy nem voltunk többen, ugyanakkor azt gondolom, hogy így is szuper volt, és én nem maradtam ki ebből.
Remélem, májusban tényleg lesz ranger relax, és lesz mégegy olyan lelkes szervezője, mint a mostaninak volt. (és köszönet Panninak is, aki sok-sok hívás által próbált lelket önteni belénk, hogy jelentkezzünk, de sajnos nem voltunk elegen a kétnapos programhoz)
Úgy érzem, a ranger relax és vezetői hétvége során elismerték azt, hogy én sokat teszek önkéntesként a szövetségért, a közösségért, és most én pihenhettem.
Találkozunk a következő általam szervezett programonJ
Ne hagyjátok ki a centenáriumi hétvégét áprilisban ( és a többi programunkat sem), mert jó ide tartozni!
A programon készült képeket megnézhetitek itt: http://picasaweb.google.com/magyar.cserkeszlany/RangerRelax2011Januar#
JM Zsófi